A Coleps viselkedése meglepően kifinomult ahhoz képest, hogy csak egy sejt az egész szervezete.
Bár nincs idegrendszere, kémiai és mechanikai érzékeléssel képes felismerni, ha „áldozat” (például egy másik egysejtű vagy elhalt sejtmaradvány) van a közelben.
1. Kémiai érzékelés (kemotaxis)
-
A Coleps sejthártyáján kémiai receptorok találhatók, amelyek érzékelik a környezetben oldott anyagokat, például:
-
fehérjéket,
-
aminosavakat,
-
sejtszivárgásból származó anyagokat,
-
bomló szerves vegyületeket.
-
-
Ha ezek koncentrációja megnő, a Coleps „érzékeli” a táplálék közelségét, és odairányítja a mozgását (pozitív kemotaxis).
→ Tehát nem „látja” az áldozatot, hanem szagolja, kémiai jelek alapján.
2. Mechanikai érzékelés
-
A csillóival a Coleps folyamatosan érzékeli a vízáramlást és a fizikai akadályokat.
-
Ha csillóival hozzáér valamihez, például egy másik sejt felszínéhez, a sejt röviden megáll vagy irányt vált — ez egyfajta reflex.
-
Ha a kontaktus után kémiai anyagokat is érzékel (pl. fehérje vagy sejtplazma), táplálkozási válasz indul el.
3. Táplálkozási válasz (fagocitózis indítása)
-
Amikor a Coleps felismeri, hogy az „objektum” emészthető (például elhalt sejt vagy kis protozoon), a szájnyílás (citostoma) körüli csillók áramot keltenek, és az áldozatot a szájnyílásba sodorják.
-
Ott bekebelezi (fagocitózis), majd emésztő vakuólum képződik a sejten belül.
4. Ragadozó specializáció
A Coleps különleges abban, hogy:
-
Képes élő, mozgó protozoonokat is megtámadni.
-
Néha „rajban” támadnak — több Coleps gyűlik össze egy elhalt sejt körül, és kollektíven lebontják azt (ez kvázi „ragadozó viselkedés” egysejtű szinten).
Comments powered by CComment