Heliozoa

A Heliozoa (magyarul: napállatkák) egy gyűjtőnév azokra az egysejtű eukariótákra, amelyek gömbszerű testükről és sugarasan elrendeződő, tűszerű állábjaikról (axopódium) ismerhetők fel. Nevüket a görög „héliosz” (nap) szóból kapták, mert mikroszkóp alatt a sugaras kinézetük a napkorongra emlékeztet.

Főbb jellemzők:

• Élőhely: többnyire édesvízi tavakban, állóvizekben élnek, de néhány faj megtalálható tengerekben is.

• Sejtfelépítés: gömbölyű sejt, középen sejtmaggal. A sejtből sugarasan állnak ki a merev állábak.

• Állábak (axopódiumok): ezek mikrotubulusok által merevített plazmanyúlványok. Ragadósak, így segítenek a zsákmány megragadásában és a mozgásban.

• Táplálkozás: ragadozók, főként kisebb egysejtűeket, algákat, baktériumokat fogyasztanak. Az axopódiumok segítségével megbénítják és bekebelezik zsákmányukat.

• Szaporodás: többnyire ivartalan úton, sejtfeleződéssel.

• Rendszertan: korábban a gyökérlábúak (Rhizopoda) közé sorolták őket, de a modern molekuláris rendszertan szerint több, egymástól függetlenül kialakult csoport tartozik ide (nem egy egységes fejlődési vonal).

Érdekességek:

• Mikroszkóp alatt szép, „napkoronás” megjelenésűek.

• Az axopódiumok gyorsan képesek visszahúzódni, ha a sejtet inger éri.

• A Heliozoák nem alkotnak valódi természetes rendszertani egységet, inkább hasonló megjelenésük alapján sorolták őket egy csoportba.