A Tardigrada (medveállatkák) egy mikroszkopikus méretű, rendkívül ellenálló állattörzs, amely körülbelül 0,1–1 mm hosszúságú élőlényeket foglal magában.

Jellemzőik:

  • Testfelépítés: Nyolc apró lábuk van, mindegyiken karmokkal vagy tapadókorongokkal. Testük szegmentált, és egy kutikula borítja.
  • Mozgás: Lassú, lomha mozgásukról kapták a nevüket (latin tardus = lassú).
  • Táplálkozás: Növényi sejtnedvekkel, baktériumokkal vagy kisebb élőlényekkel táplálkoznak.
  • Szaporodás: Többnyire ivarosan szaporodnak, de egyes fajok szűznemzéssel (parthenogenezis) is képesek szaporodni.

Extrém ellenállóképességük:

A medveállatkák extrém körülményeket is túlélnek, például:
Szélsőséges hőmérsékletek (-273°C-tól +150°C-ig)
Sugárzás (nagy dózisú UV- és gamma-sugárzás)
Vákuum és nagy nyomás (űrben is képesek életben maradni)
Szárazság (kiszáradáskor „tun” állapotba kerülnek, ekkor akár évtizedekig életképesek maradhatnak)

Élőhely:

  • Talajban, mohák és zuzmók között, édesvizekben, tengerek mélyén egyaránt megtalálhatók.
  • A Föld szinte minden pontján előfordulnak, a Himalája csúcsaitól az óceánok mélyéig.

A medveállatkák a legtúlélőképesebb élőlények közé tartoznak, és az űrkutatásban is érdeklődnek irántuk, mivel képesek életben maradni az űr vákuumában is!

Comments powered by CComment